A Bharata Nátjam, Dél India több ezer éves szakrális templomi tánca képviseli a legrégibb töretlen hagyományt az indiai táncstílusok közül. Szakrális szerepe miatt korán lejegyezték, így ezek az iratok is hozzájárultak fennmaradásához.

A templomokból a színpadokra csak a múlt század első felében került. Ma az Európában leginkább mint Indiai klasszikus színpadi tánc kapta elismerését. A tánc stílus mind hangulatilag, mind technikailag két részre bontható. Hangulatilag a Siva istenhez tartozó tándava , azaz erőteljes férfias tánc és a Siva feleségéhez, Párvatíhoz tartozó lászja , azaz finom nőies tánc különíthető el. A tánc technikája is két különálló rész:

• a tiszta tánc bonyolult lépéskombinációkra, ritmusképleteket követő lábtechnikára épül. A lépéseket a szem, kar, fej, kézfej és láb mozgatásának koordinációja hozza létre.

• abhinaja, amely bármiféle történet ill. érzelem elmesélésére alkalmas mozgásrendszer. Főként a kézjelekre, arcjátékra és színészi játék egyéb elemeire épül.

A tánc zenéje a dél-indiai klasszikus karnatik zene. A dalok szövegei, imák illetve az Isten különböző megjelenési formáit dicsőítő versek tamil, telugu vagy szanszkrit nyelven íródtak.

Ezt az indiai klasszikus táncművészetet Budapesten a Sivasakti Kalánanda Táncegyüttes képviseli Somi Panni vezetésével, aki az ELTE indológia-angol szak elvégzése után 1989-től a Madrasi Kalakshetra Művészeti Főiskola klasszikus táncszakán szerzett diplomát. 1991-től tanít és fellép Magyarországon. Az együttes repertoárja tartalmaz klasszikus darabokat, drámarészleteket, néptáncokat és modern koreográfiákat.

Galéria: http://www.sivasaktikalananda.com/Home/kepgaleria

Bővebb információ: www.sivasaktikalananda.com